5 betegség, ami életmóddal gyógyítható

Mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy az életmód jelentős hatással bír bizonyos betegségek megelőzésében, sőt gyógyításában. Dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke a legfontosabb összefüggéseket vette számba.

 

Kétely nincs – összefüggés van!

Az életmód orvoslás a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik legfiatalabb ága. A legelső, az életmód gyógyító hatását vizsgáló klinikai tanulmányok az 1980-as évek végén indultak, és – mára már nyilvánvalóan – pozitív eredményeket hoztak.

 

A 2000-es évek első évtizedére olyan meggyőzővé váltak, hogy immár számos elismert szakmai szervezet kijelentette: az életmód tényezőknek - mint a dohányzás elhagyása, a mozgás, táplálkozás, mentális egészség - gyógyszerekkel összemérhető gyógyító hatása van számos, életmóddal összefüggő betegségben.

 

Számos elterjedt betegségre vonatkozóan konkrét kutatások is zajlottak, amelyek eredményeire dr. Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke hívta fel a figyelmet. 

 

Az életmód hatása 5, nem fertőző betegségre

 

2. típusú cukorbetegség

Az American Diabetes Association idén adta közre azt az állásfoglalást, mely szerint a cukorbetegség terápiájának két életmódbeli pillére kell, hogy legyen. Az egyik a dietetikus által személyre szabottan összeállított táplálkozás terápia, amely csökkenti az A1C szintet. (Az úgynevezett glikált hemoglobin, vagy A1c (HbA1c) mérése megbízható módon jelzi az elmúlt 2-3 hónap vércukorszint-értékeit.)

 

A másik pillér a fizikai aktivitás. Ennek az előirányzott szintje legalább 150 perc, közepesen intenzív testmozgás, legalább heti 3 alkalomra beosztva. Már 8 heti mozgás után mérhetően csökken az A1C érték a 2. típusú diabétesz esetében.

 

Ehhez kapcsolódik a Magyar Diabetes Társaság 2017-es állásfoglalása, amely így fogalmaz: „A diabetes kezelésének három alappillére a megfelelő étrend, a napi rendszerességű fizikai aktivitás és az ezekhez adaptált gyógyszeres kezelés, ideértve az inzulinadást is. Az étrendi és a fizikai aktivitásra vonatkozó előírások együttese az ún. életmódkezelés.”

 

Magasvérnyomás betegség 

Az életmódváltásnak olyan hatása lehet a vérnyomásértékekre, mint a gyógyszeres kezelésnek – tette közzé a European Society of Hypertension / European Society of Cardiology 2013-ban. Az American Heart Association ugyanebben az évben konkrét adatokat is közreadott.

 

A normál testsúly visszaállítása elhízás esetén 5-20 Hgmm vérnyomásérték csökkenést eredményezhet leadott 10 kilogrammonként. A hosszútávon követett DASH-étrend (amely zöldségekre, gyümölcsökre, alacsony zsírtartalmú tejtermékekre, fehér húsokra és gabonákra épül) 8-10 Hgmm csökkenéshez vezethet.

 

Az aerob jellegű mozgás (akár a gyors gyaloglás), ha a hét legtöbb napján legalább 30 percig végezzük, 4-9 Hgmm-rel csökkenti az értékeket. A só- és az alkoholfogyasztás csökkentése is vérnyomáscsökkentő hatású.  

 

Szív- és érrendszeri betegségek

A szív- és érrendszeri betegségekről tudni érdemes, hogy jobbára egy hosszú folyamat eredményeként jönnek létre. Így például a koleszterinek egyik fajtája, az LDL-koleszterin az artériákban lerakódva érelmeszesedést okoz, ami később stroke-ot vagy szívinfarktust eredményezhet.

 

Tehát alapvető jelentőségű a koleszterinszint csökkentése. Éppen ezért hangsúlyozta a DASH-étrend elemeire épülő diéta és a fizikai aktivitás jelentőségét a European Society of Cardiology 2016-os közleményében. Az így kialakított életmód nem csak az LDL –koleszterin szintjét csökkenti, de a „jó” koleszterin, a HDL szintjét is növeli.

 

Idén az American College of Endocrinology is megtette ajánlását az ügyben. A társaság a fitness terápiát legalább 30 perces közepes intenzitású mozgásban jelölte meg, a hét 4-6 napján, amely során alkalmanként legalább 200 Kcal-t használunk fel. 2010-ban hasonló magyar irányelvek születtek, amelyek ugyanakkor hangsúlyozták a magas koleszterinszint étrendi kezelésében a telített zsírsavbevitel csökkentését. 

 

Elhízás

Azoknál az elhízott személyeknél, akiknek nincs endokrin betegségük, akik egyszerűen az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt híztak el, már találkozhatunk másodlagos zsíranyagcsere zavarokkal. Ezen kívül nagy arányban alakul ki náluk a megzavart cukoranyagcsere, ami a tünetmentes ugyan, de a 2. típusú cukorbetegség előszobáját jelenti. 

 

A hasra és mellkasra terjedő „alma típusú” elhízás inkább magas vérnyomásra, infarktusra, agyvérzésre, magas vérzsírszintre hajlamosít, a combokra terjedő, „körte típusú” elhízás pedig inkább visszérbetegségekhez vezethet.

 

A Lancet szaklap hozta le a Cambridge Egyetem tavalyi kutatását, mely szerint azoknál a betegeknél, akiknél a BMI-je meghaladta a normál szintet, és túlsúlyosnak minősültek, 11 %-kal nőtt a korai halál bekövetkezésének rizikója.

 

A 30-35 közötti BMI értékű emberek az elhízottság első kategóriájába tartoznak, és az ő esetükben az idő előtti halál bekövetkezésének valószínűsége 45 %-kal nőtt, míg azoknak az esetében, akiknek a BMI-je 40 fölött volt, ez a kockázat csaknem megháromszorozódott. 

 

Egyes rosszindulatú daganatok  

Kutatások igazolják, hogy az elhízott páciensek közt nagy számban fordulnak elő előrehaladott stádiumú és agresszív formájú papilláris pajzsmirigyrákban (PTC) szenvedő betegek. A túlsúlyos és az elhízott nők jóval nagyobb eséllyel számíthatnak a mellrák kiújulására, mint a normál súlyúak – derül ki a egy New York-i kutatásából.

 

A szakértők úgy vélik, a felesleges testzsír olyan hormonális változásokat és gyulladást vált ki, amely elősegíti a daganat kiújulását és terjedését. A Cancer Prevention Research című szaklap tanulmánya szerint a nyugati emberek étrendje növeli a prosztatarákosok halálozási esélyét is. A szerzők nyugati étrend alatt a vörös húsokban, zsíros tejtermékekben és finomított gabonákban gazdag étkezés értették.

 

A vastagbélrák megelőzése érdekében is érdemes az étrendet átgondolni: a vörös és a feldolgozott húsok ugyanis rizikónövelő tényezők, míg a gyümölcsök, a zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék védőfaktorként működnek. A legújabb kutatások szerint a rendszeres fizikai aktivitás viszont akár 50 százalékkal is csökkentheti a daganat kialakulásának esélyét!

Forrás: Magyar Életmód Orvostani Társaság 

http://www.egeszsegkalauz.hu/termeszetes-gyogymodok/5-betegseg-ami-eletmoddal-gyogyithato