A hererák és tünetei – 1. rész

Bár a hererák a férfiak összes rosszindulatú daganatos betegségének csupán 1-2 százalékát teszi ki, mégis kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a here daganatos megbetegedése elsősorban fiatal felnőttkorban - 16 és 35 év között - fordul elő. A heredaganat fiatal felnőttkorban az egyik leggyakoribb malignus, rosszindulatú daganat.

 

A hererák az egyik olyan daganatfajta, mely a legsikeresebben gyógyítható, ha a beteg időben orvoshoz fordul, és megfelelő kezelést kap!

 

A heredaganatok többsége bizonyos anyagokat - tumor markereket (AFP-t, HCG-t, LDH-t) - termel, melyek vérszintje mind a diagnózis megerősítésében, mind a súlyossági fok megállapításában fontos, továbbá a kezelést követően a betegség esetleges kiújulását is korán jelzi.

 

A jobb oldali hererák kissé gyakoribb, mint a bal oldali, és az esetek 3-5 százalékában kétoldali is lehet. A két here érintettsége jelentkezhet egy időben, de egymástól függetlenül is.

A hererák rizikótényezői

 

A heretumorok kialakulásának az oka - a legtöbb daganatos betegséghez hasonlóan - ismeretlen, azonban vannak bizonyos tényezők, melyek rizikófaktoroknak tekinthetőek a betegség kifejlődése szempontjából.

A legfőbb kockázati tényező a hereretenció és a cryptorchismus, ugyanis a le nem szállt herében mintegy 10-40-szer gyakrabban alakul ki a daganat. Ha az ilyen herét korábban gyógyszerek segítségével vagy műtéti úton lehozták, az sem jelent védettséget a hererák fokozott gyakoriságával szemben, azonban a herezacskóban elhelyezkedő here jobban vizsgálható, és rendszeres ellenőrzéssel az elváltozás könnyebben, korábban felismerhető.

 

További rizikófaktornak számít a herét ért korábbi trauma - rúgás, ütés, összeszorítás -, valamint bizonyos fertőző betegség, heregyulladás gyakori fellépte.

A hererák típusai

 

Szövettanilag többféle heretumor ismert (Leydig-sejtes, Sertoli-sejtes stb.), azonban az esetek 95-98 százalékát a csírasejt eredetű daganatok alkotják. Ezek a csírasejt eredetű tumorok két fő csoportba oszthatók - seminomák és non-seminomák -, amelyek megkülönböztetésére azért van szükség, mert a kezelésük eltér egymástól.

Mi utalhat hererákra?

 

A beteg típusos esetben fájdalmatlan csomót tapint a herében, vagy a here szintén fájdalmatlan megnagyobbodását észleli, és emiatt - sokszor sajnos néhány hónap késéssel - keresi fel az orvost, urológust. A daganat növekedése következtében az érintett néha húzó érzésről, a herék súlyosságáról, elnehezedéséről panaszkodik, máskor arról, hogy víz gyűlt meg a herezacskóban (hydrokele). A tumor időnként heregyulladást okoz, így a here fájdalmassá válik. Az is előfordulhat, hogy a beteg csak az áttétek következtében kialakult tüneteket észleli. Ilyenek a köhögés, a hát fájdalma, a vérszegénység. Bizonyos daganatokra - főleg a HCG-t termelőkre - pedig az a jellemző, hogy az emlők megnagyobbodását okozzák.

 

A here daganat terjedése

 

A heretumorok egy ideig a herén belül növekednek, majd idővel elsősorban a nyirokereken keresztül szóródnak, így hoznak létre nyirokcsomóáttétet a hasi nagy erek (aorta, vena cava inferior) környezetében. Előrehaladott esetben a bal oldali kulcscsont fölött is tapintható áttétes csomó. A véráram útján a daganatos sejtek távolabbi helyekre is eljuthatnak, főleg a májba, a vesékbe és a tüdőkbe.

 

Forrás: WEBBeteg http://www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/428/heredaganat

Orvos szerzőnk: Dr. Soltész Annamária

Lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu