A hipertónia és a 2-es típusú diabétesz étrendi kezelése – 1. rész

A cukorbetegség (diabétesz), mint ahogy a magasvérnyomás-betegség (hipertónia) is, napjainkban népbetegségnek számít. A 2-es típusú cukorbetegség jellemzően felnőttkorban, fokozatosan, panaszt nem okozó módon alakul ki. A betegek rendszerint túlsúlyosak, elhízottak, és 60%-ban egyidejűleg jelen van a magasvérnyomás-betegség is.

 

Mind a cukorbetegek, mind a hipertóniások, de különösen a diabéteszes hipertóniások kezelésének alappillére a helyes étrend kialakítása, illetve a már kialakult rossz táplálkozási szokások megváltoztatása. Ez természetesen nem lehetséges egyik napról a másikra, de folyamatos tanulással és tartós akarattal nem lehetetlen feladat.

 

A 2-es típusú diabéteszes hipertóniás beteg étrendje azonos az egészséges felnőttek számára ajánlott egészségmegőrző étrenddel.

 

Az étrend összeállításának legfőbb szempontjai:

  • Az ideális testsúly elérése, és annak megtartása.
  • A vércukorértékek közelítsenek az egészséges emberek vércukorértékeihez.
  • Gyakori kis étkezések, a három főétkezés (reggeli, ebéd, vacsora) mellett több kis étkezés beiktatása (tízórai, uzsonna).
  • Az egyszerű cukrok (kristálycukor, méz, porcukor, barnacukor) helyett mesterséges édesítőszerek használata.
  • A sóbevitel csökkentése (nátriumszegény só).
  • A zsírbevitel csökkentése, az állati eredetű zsiradékok (sertés-, kacsa- vagy libazsír) helyett növényi olajok, margarinok használata.
  • Természetes forrásokból biztosítani a szervezet vitamin- és ásványianyag-igényét.

 

A 2-es típusú diabéteszes hipertóniás betegek többsége túlsúlyos vagy elhízott, az étrendi kezelés egyik alapvető eleme ezért a csökkentett kalóriabevitel. Ez általában 1200–1500 kalóriatartalmú étrendet jelent, ami átlagosan 120–150 gramm szénhidrátot tartalmaz.

 

Ideális testsúly esetén a szükséges napi kalóriabevitel nők esetén 1600–1800 kcal, férfiak esetében 1800–2000 kcal. Amennyiben testsúlyunk meghaladja az ideális mértéket, ezt csökkenteni kell, ami nők esetén 1000–1200, férfiaknál 1500–1600 kcal-t jelent.

 

Az ideális testsúly kiszámításának egyik módszere a Broca-index: testmagasság mínusz 100, melyből 35 év alatt még 10%-ot levonva kapjuk meg az ideális testsúlyt.

Életkor (év)

BMI normáltartomány

19–24

19–24

25–34

20–24

35–44

21–26

45–54

22–27

55–64

23–28

>=65

24–29

 

A szakemberek a tápláltsági állapot megítélésére a BMI (testtömegindex) módszert használják. Kiszámításának módja: testtömeg (kg) / testmagasság (m)2.

 

Az életkornak megfelelő BMI alatti érték alultápláltságot, a feletti érték túlsúlyt, elhízást mutat.

 

Az ideális testsúly ismeretében nincs más dolga, minthogy ehhez igazítsa a napi kalóriabevitelt. A napi kalória-, és ezen belül a szénhidrátmennyiséget 5, esetleg 6 kisebb étkezésre kell elosztani. Ezzel elkerülhetők az étkezések utáni nagyobb vércukor-ingadozások. Fontos hogy az étkezések 2,5–3 óránként kövessék egymást.

Étkezés időpontja

Ajánlott szénhidrátbevitel (g)

Ideális testsúly esetén

Túlsúly esetén

7.00

30

25

10.00

20

15

13.00

50

45

16.00

20

15

19.00

40

30

A nem inzulinnal kezelt cukorbetegek a kis étkezéseket (tízórai, uzsonna) kihagyhatják, de az ott „megspórolt” szénhidrátmennyiségét, nem ehetik meg az előző vagy a következő étkezésnél.

 

Célszerű már az új étrend bevezetése előtt úgynevezett diétás naplót vezetni, melyben feljegyezhetjük, hogy mikor mit és mennyit ettünk, és kiszámítani annak nem csak a szénhidrát-, hanem kalóriatartalmát is. A helyes étrend kialakításához szükségünk lesz tápanyagtáblázatra és egy „grammos” mérleg használatára.

 

Forrás: https://www.diabetes.hu/, Nagy Gyuláné Tajti Éva, a Semmelweis Egyetem Ápolásvezetés vezető dietetikusa. Szakterületei: nefrológia, hipertónia, diabetológia. A Humán Táplálkozási Szakmai Kollégium tagja..