A kutatás résztvevőit három, mentális stresszt okozó feladattal – matematikai feladattal, tükörben való követéssel és dühről szóló emlékek felelevenítésével – bízták meg, majd futógépes edzéssel fizikai stresszt okoztak nekik.
Ezután meghatározták a szívbetegség rizikófaktorainak változásait, a stressz kiváltotta miokardiális ischémiát (a szívizom vérellátásának romlását), vérmintából mutatták ki a vérlemezke-felhalmozódást, és a pácienseknek a depressziót, az ellenséges érzelmeket, a szorongást és a szociális stresszt felmérő kérdőíveket is ki kellett tölteniük.
A szívkoszorúér-betegséggel élő férfiak körében nagyobb arányban észleltek vérnyomásemelkedést, illetve a szív- és érrendszeri betegségek klasszikus rizikófaktorainak változását, ahogy az várható is volt.
Ám a nőknél ezzel szemben gyakrabban volt észlelhető a stressz hatására bekövetkező miokardiális ischémia, nagyobb arányú volt a kollagénnel összefüggő vérlemezke-felhalmozódás és többször számoltak be negatív érzelmekről is.
A mentális stresszt okozó feladatok után a nők 57 százalékánál, míg a férfiak 41 százalékánál észleltek stressz okozta szívizomvérellátási zavart, ám az edzés okozta fizikai stressz után már nem volt jelentős eltérés a férfiak és nők miokardiális ischémia-eredményei között.
Dr. Zainab Samad, a Duke University orvosi karának munkatársa, a kutatás vezetője és kollégái szerint világosak és mérhetőek a különbségek a nők és férfiak stresszre adott pszichológiai és fiziológiai reakciói között.
További vizsgálatot igényel azonban a nőknek a kutatás során észlelt nagyobb hajlama a stressz kiváltotta miokardiális ischémiára (a szívizom vérellátási zavarára), különösen azzal összefüggésben, hogy a szívizomzat oxigénhiányos állapota a betegség rosszabb prognózisát hozza magával. Ez a felfedezés magyarázatot adhat az „ischémiás paradoxonra" is, amely szerint a szívbetegséggel élő nőknek kevésbé súlyosak a tüneteik, mégis rosszabbak a hosszú távú kilátásaik.
„A tanulmány bebizonyította, hogy a mentális stressz másképp befolyásolja a férfiak és a nők szívének egészségi állapotát. Ezzel pedig az orvosoknak is tisztában kell lenniük a betegek kockázatának felmérésekor és a kezelés során" – jelentette ki Dr. Samad.
A kutató azt is hozzátette: „a tanulmány arra is felhívja a figyelmet, milyen pontatlanok a jelenleg rendelkezésre álló kockázatbecslő eszközök, amelyek a kockázati tényezők egy fontos spektrumát, a pszichológiai stresszre adott fiziológiás válaszokat, mindkét nem, különösen a nők esetében egyszerűen kihagyják a számításból."
A szívbetegséggel élő nőknek kevésbé súlyosak a tüneteik, mégis rosszabbak a hosszú távú kilátásaik. A stressznek a betegség hosszú távú kilátásaira gyakorolt hatása azonban további vizsgálatot igényel, és egy jobb mérőeszköz kidolgozására is szükség van.
A vizsgálat során egy gyógyszervizsgálatban (egy szerotonin-újrafelvételt gátló gyógyszer a placebóval szemben) részt vevő 250 férfi és 56 nő adatait elemezték. A résztvevők átlagos életkora 63 év, átlagos testtömegindexe 29 volt. A kutatásban részt vevő hölgyek 31 százaléka számolt be arról, hogy élete során szenvedett már depresszióban, a férfiaknál ez az arány 10 százalék volt.
Hepatitis, Myeloma, Rhabdomyosarcoma, májrák, gyomorrák, vastagbélrák, emlőrák, pajzsmirigyrák, petefészekrák, hererák, prosztatarák, oropharynx, veserák, hasnyálmirigyrák, HIV-fertőzés, cukorbetegség, szívbetegségek, hosszas stresszes állapot, mérgező környezetben végzett tevékenységek esetében. TUDJON MEG TÖBBET!
A cikk forrása: http://www.origo.hu/egeszseg/szivderito/20170707-stressz-zavart-okoz-a-szivizom-verellatasaban-miokardialis-ischemia-alakul-ki-foleg-noknel.html
