3 megdöbbentő ok, ami infarktushoz vezet

Egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény élet, stressz. Ezeknél meglepőbb kockázatnövelő tényezők is vannak.

A szívinfarktust legtöbben drámai és kivédhetetlen szervi összeomlásként képzelik el. Valójában egy hosszú folyamatról van szó, melyet legtöbb esetben az egészségtelen életvitel támogat. A problémát a koszorúerek sejtjeiben lerakódó zsírok okozzák, belőlük állnak össze az úgynevezett plakkok. A plakk-képződéssel párhuzamosan a szív erei egyre jobban összeszűkülnek, és az összeomlás bármikor bekövetkezhet. Az infarktusos esetek nagy százalékában a beteg sorsát egy kialakuló vérrög pecsételi meg, amely elzárja a vér útját, sokszor halálos kimenetelű infarktust okozva.

Mivel hosszú folyamatról van szó, a kockázatnövelő tényezőket elsősorban a táplálkozás és az életvitel területén kell keresnünk. Ezenkívül azonban – az elmúlt évek kutatásai szerint – olyan hatások is veszélyesek lehetnek, amelyekre nem is gondolnánk. Az okok felderítése több kutatási publikáció szerint még hátravan, mindenesetre nem csupán meglepő, de meggyőző eredményeket ismerhetünk meg a további információkból.

Szívre támad a reuma

A stockholmi Karolinska Egyetem kutatói 1995 és 2006 között 44 500 ember bevonásával végezték vizsgálatukat, melyben a szívinfarktus és a reumás ízületi gyulladás összefüggését vizsgálták. A kutatás vezetője, Marie Holmqvist és munkatársai megállapították, hogy a reumás betegek körében a diagnózis felállítását követő négy éven belül a szívinfarktus kialakulásának kockázata 60 százalékkal nőtt az egészségesekhez viszonyítva. A kockázatnövekedés bármely, szívet érintő keringési zavar esetén is 50 százalék volt.

A meglepő eredményeiket a Journal of Internal Medicine-ben publikáló orvosok szerint természetesen további vizsgálatok szükségesek, hogy felderítsék, milyen kapcsolat áll fenn a két eltérő kórkép között, de addig is fokozott figyelemmel kell kísérni azokat a pácienseket, akiknél megállapítják a krónikus reumás ízületi gyulladást.

A zajtól megáll a szív

Egy Svájcban végzett kutatás szerint a légifolyosók alatt élőknek nagyobb az esélyük a szívbetegségekre.

A 4,6 millió felnőtt részvételével készült felmérés szerint a légi utak zaja egyértelműen növeli a szívroham és más szívbetegségek előfordulását.

– Ez a jelenség különösen azoknál az embereknél mutatkozott, akik különösen zajos helyen élnek, vagy régóta vannak kitéve a zajártalomnak – nyilatkozta Matthias Egger, a Bern Egyetem munkatársa, majd hozzátette: – Már régebben is gyanítottuk, hogy a zajszennyezésnek köze van a szívbetegségek gyakoriságához, de a legtöbb esetben más tényezők is zavarják a megfigyelést. A forgalmas közutak mellett élők például több szmogot szívnak be, így nem egyértelmű, mi okozza a szívbetegségre való hajlam növekedését. A légifolyosók esetében azonban más tényező szóba sem jöhet.

A kutatási eredmények szerint azok, akik naponta legalább 60 decibel zajnak vannak kitéve, 30 százalékkal nagyobb eséllyel halnak meg szívrohamban. Azoknak, akik hosszabb ideje élnek már ilyen zajos környezetben, akár 50 százalékkal is nőhet a hajlamuk a szívrohamra.

– Ezek alapján egyértelmű az összefüggés a zajszennyezés és a koronáriás szívbetegségek előfordulása között. Ennek oka egyrészt az ősi ösztönökben keresendő, hiszen szervezetünk minden hangos zajt támadásként érzékel, és felkészül a menekülésre. A másik ok a stressz. A zajok, legyenek bármilyen aprók, tudat alatt idegesítenek minket, ami állandó stresszhez vezet, amellyel együtt jár a magas vérnyomás és pulzusszám – nyilatkozta Hugh Davies, a Brit Kolumbia Egészségtudományi Egyetem munkatársa.

Mi megy a tévében?

A televízió vagy a számítógép képernyője előtt töltött hosszú órák összefüggésbe hozhatók azokkal a jelekkel, amelyek arra utalnak, hogy a szívnek több időre van szüksége a testmozgást követő regenerálódáshoz, ami pedig a szív rossz egészségi állapotára utal.

A Heart Asia című folyóiratban megjelent tanulmány több mint kétezer, harmincas éveiben járó amerikai állampolgárt vizsgált, akik nem szenvedtek szívbetegségben. Az alanyok nyolc percig használták a gyaloglógépet, és a kutatók ez alapján állapították meg, mennyi időre van szükségük ahhoz, hogy a pulzusuk visszatérjen a normális értékre a testmozgás után.

A képernyők előtt sok időt töltő személyek szíve általában hosszabb idő alatt regenerálódott, még akkor is, ha a kutatók más lehetséges tényezőket is figyelembe vettek, és megpróbálták csökkenteni a statisztikára gyakorolt hatásukat. Ugyanez volt a helyzet azokkal is, akik alig, vagy egyáltalán nem szoktak testmozgást végezni – számolt be dr. Jien-Jiun Chen, a Tajvani Állami Egyetem Kórháza kardiovaszkuláris központjának kutatója.

Más kutatások a képernyő előtt töltött hosszabb időt az elhízással, a rendellenes vércukor-anyagcserével és a metabolikus szindrómával hozták összefüggésbe, amelyek mind növelik a szívbetegség kockázatát. A kutatók azt is hozzátették, hogy a többi ülő elfoglaltsághoz viszonyítva a képernyő előtt ülés még az olvasásnál, az írásnál vagy az autóvezetésnél is kevesebb energiafelhasználással jár.

 

Forrás: ötvenentúl.hu, Futaki Balázs