Kardiológiai szűrővizsgálatok fajtái, felkészülés, menetrend

Fájni fog? Éhgyomorra kell? Altatásban csinálják? Megannyi kérdés, amit néha elfelejtünk feltenni.

 

Akár konkrét panaszunk van, akár kiemelt rizikócsoportba tartozunk a szív- és érrendszeri betegségeket illetően, jó néhány szűrővizsgálatra számíthatunk, ha bekopogtatunk a kardiológushoz. Az orvos által elvégzett szűrések sora talán hosszúnak tűnik elsőre, de mindnek kiemelkedő jelentősége lehet a diagnózis felállításában, később pedig a kezelés megválasztásában. Nézzük sorra, mit miért végeznek a szakemberek, és mire számíthatunk, ha ezt a vizsgálatot rendeli el az orvos!

 

EKG

 

A szív elektromos tevékenységének rögzítését szolgáló fájdalmatlan vizsgálat.

Miért hasznos? Az EKG sokszor már önmagában is biztos kórisméhez segít, hiszen az EKG-görbe különböző elváltozásokra utalhat, például szívizom károsodásra, szívmegnagyobbodásra, veleszületett szívhibákra, szívbillentyű-rendellenességre, szívritmuszavarokra, tachikardiára/bradikardiára (a szívizom túl gyakori/túl ritka összehúzódása) ugyanúgy, mint extraszisztolére (soron kívüli szívütés), koszorúér-betegségre, miokarditiszre (szívizomgyulladás), perikarditiszre (szívburokgyulladás), esetleg elektrolitháztartás-zavarra, szívrohamra, infarktusra (roham közben, után), illetve tüdőembóliára.

 

Terheléses EKG

 

Az EKG-t bizonyos esetekben terheléssel egészítik ki, mivel vannak olyan (szív)betegségek, amik csak így diagnosztizálhatók.

 

Miért hasznos? Segítségével eldönthető, hogy mellkasi panaszainkat koszorúér-betegség okozza-e, de állapotfelmérésben ugyancsak verhetetlen szívinfarktus vagy szívműtét után, illetve más állapotokban is. Egészséges embereknél segíthet felmérni, hogy mennyit bír a szervezetük, ezáltal a testi adottságok jobban kihasználhatók lesznek kortól, nemtől, egészségi és edzettségi állapottól függően.

 

Holter EKG

 

Egy 24 órán át tartó EKG-megfigyelés, miközben a készülék rögzíti is a mért adatokat.

Miért hasznos? Általában szabálytalan szívműködés és mellkasi fájdalom kivizsgálása esetén használják, de a gyógyszeres kezelés hatásosságának ellenőrzésére is alkalmas. A hagyományos EKG-hoz képest mobilisabb, így olyan időszakokban és élethelyzetben is rögzíthetők vele az adatok, amikor EKG-ra nem lenne lehetőség,például éjjel, de akár mozgás közben. Segítségével kideríthetők a szokatlan időpontban jelentkező tünetek jellegzetességei.

 

Echokardiográfia, szívultrahang

 

A szívre irányított ultrahang visszaverődését mozgó képként leképező eljárás.

Miért hasznos? A szívbillentyűk és a szívburok vizsgálatára az egyik leghatékonyabb képalkotó diagnosztikai módszer. A szívbillentyűműtétek javallatát is a szívultrahang segítségével állítják fel.

 

Szívkatéterezés

 

A vizsgálat során a szívhez egy eret megszúrva vékony katétert vezetnek fel, amivel nyomásméréseket lehet végezni, illetve egy speciális röntgennel a szívet megjeleníteni.

 

Miért hasznos? A koszorúerek állapotát legpontosabban ez mutatja meg, segítségével a felismert koszorúér-szűkületet akár műtét nélkül is ki lehet tágítani.

 

Boka/kar index mérése

 

A boka/kar index (BKI) a boka magasságában, illetve a felkaron mért szisztolés vérnyomás hányadosát jelenti.

Miért hasznos? A perifériás érbetegség kimutatására alkalmas még tünetmentes stádiumban.

 

Fizikális vizsgálat

 

A beteg megtekintése, tapintás, hallgatózás és kopogtatás útján való vizsgálat.

Miért hasznos? Sokszor már önmagában kórisméhez vezet egy tapasztalt szakember esetén.

 

Vérnyomásmérés

 

A szívvel egy magasságban, a felkaron, néhány percnyi nyugalmi, ülő testhelyzetben végzik a szakemberek.

Miért hasznos? Ez az egyik legfontosabb szív- és érrendszeri betegségekre utaló kockázati tényező. Segítségével ellenőrizhető és követhető a kezelések hatékonysága.

 

Fotó: AFP

Forrás: http://www.origo.hu/egeszseg/szivderito/20170508-kardiologiai-szurovizsgalatok-ekg-holter-szivultrahang-boka-kar-index-vernyomasmeres.html