Méhnyakrák - Kis figyelemmel megelőzhető

A méhnyakrák már korai stádiumban is jól felismerhető, és megfelelő kezeléssel akár végleges gyógyulás is elérhető, ennek ellenére a méhnyakrákos megbetegedés napjainkban is kiemelkedő helyet foglal el a halálozási statisztikákban.

A méhnyakrák, a méhnyak laphámsejtjeinek rosszindulatú elfajulásából kialakuló daganatféleség. A méhnyakrák ún. daganatmegelőző állapota a cervicalis intraepitelialis neoplasia (CIN). A CIN még nem valódi daganat, de a rákszűrés során diagnosztizálható, és az idejében végzett beavatkozással gyógyítható.

 

A méhnyakrák rizikófaktorai


A méhnyakrák napjainkban is a gyakori halálokok között szerepel. Magyaroroszágon évente körülbelül 1300 új esetet fedeznek fel, amely jelentős hányada ekkor már előrehaladott, gyógyíthatatlan stádiumban van. A rossz statisztikai mutatók annak köszönhetők, hogy a méhnyakrákszűrés bevezetése és kiépítése ellenére a nők jelentős hányada sajnos nem vesz részt ezen a vizsgálaton, noha a méhnyakrák a szűrés során már korai stádiumban is jól felismerhető, illetve időben megkezdett kezeléssel az esetek nagy részében gyógyítható.

 

A betegségben szenvedők átlagos életkora 51 év, de az életkormegoszlásban 2 nagy csoport különíthető el: a 30-39 év közötti és a 60-69 év közötti korosztály. Idősebb korban általában előrehaladottabb korban kerül diagnosztizálásra a betegség, amely főleg azzal magyarázható, hogy a fiatalabbak gyakrabban vesznek részt szűrővizsgálatokon.

A méhnyakrák napjainkban is a gyakori halálokok között szerepel. Magyaroroszágon évente körülbelül 1300 új esetet fedeznek fel, amely jelentős hányada ekkor már előrehaladott, gyógyíthatatlan stádiumban van. A rossz statisztikai mutatók annak köszönhetők, hogy a méhnyakrákszűrés bevezetése és kiépítése ellenére a nők jelentős hányada sajnos nem vesz részt ezen a vizsgálaton, noha a méhnyakrák a szűrés során már korai stádiumban is jól felismerhető, illetve időben megkezdett kezeléssel az esetek nagy részében gyógyítható.

A betegségben szenvedők átlagos életkora 51 év, de az életkormegoszlásban 2 nagy csoport különíthető el: a 30-39 év közötti és a 60-69 év közötti korosztály. Idősebb korban általában előrehaladottabb korban kerül diagnosztizálásra a betegség, amely főleg azzal magyarázható, hogy a fiatalabbak gyakrabban vesznek részt szűrővizsgálatokon.

Kialakulásában a humán papilloma vírus (HPV) egyes típusainak szerepe bizonyított, ezen vírusok ugyanis a daganatosan elfajult szövetek 80-90 százalékában kimutathatók. Gyakrabban fordul elő a méhnyakrák azokban a nőkben, akik szexuális partnerüket gyakran váltogatják, akik férfipartnerének más szexuális kapcsolata(i) is van(nak), illetve akik fiatalabb korban kezdték a nemi életet. Ritkábban fordul elő ellenben apácák körében, illetve azokban a kultúrákban, ahol a férfiakat vallási okokból körülmetélik.

További kockázati tényezőt jelent a dohányzás, a rossz szociális helyzet, a legyengült immunrendszer, különböző gyulladások, továbbá a fogamzásgátló tabletták szedése.

 

A méhnyakrák tünetei

Bár korai stádiumban a daganat csak elvétve okoz panaszokat, a szűrővizsgálat során már ilyenkor is láthatók olyan kóros elváltozások, melyek további vizsgálatokra ösztönöznek.

 

Tünetek általában csak az előrehaladott, már nem gyógyítható elváltozásoknál jelentkeznek. A méhnyakrák leggyakoribb tünete a bővebb hüvelyi folyás, valamint a szexuális együttlét után jelentkező vérzés. Ilyenkor a mechanikai behatás miatt keletkezik vérzés a tumor felszínéről. A daganat növekedésével párhuzamosan, már spontán vérzés is kialakulhat. Előrehaladott állapotban szinte állandó jelleggel lép fel bűzös, gennyes, véres folyás.

 

A méhnyakrák szövődményei, áttétei



A daganat növekedése során átterjed a környezetére, beszűrheti a hüvelyt, a méhtestet, a húgyhólyagot, a húgyvezetőket, a végbelet, a környező ereket és idegeket is. Az idegek érintettsége esetén deréktáji és alsó végtagi fájdalom alakul ki. A nyirokerek és visszerek összenyomása nemcsak alsó végtagi vizenyő, hanem alsóvégtagi mélyvénás thrombosis kialakulásához is vezethet.

 

A húgyhólyagra való terjedés véres vizeléshez, vizelés közben érzett fájdalomhoz vezethet. A végbél érintettsége esetén görcsös fájdalom székletürítéskor, nehezített székelés, valamint véres székletürítés jelentkezhet. Amennyiben a daganat a húgyvezető(k)re terjed, veseelégtelenség is kialakulhat, amely sajnos a legtöbb esetben halálhoz vezet.

 

Áttétképződés előrehaladott stádiumban jelentkezik: a tüdő, a máj, a csontok, valamint az agy a leggyakrabban érintett szerv. Emellett megjelennek a daganatos betegségek általános tünetei: fogyás, gyengeség, vérszegénység.

 

(WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi, lektorálta: Dr. Balázs Anna, onkomplex.hu)

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/360/mehnyakrak-kis-figyelemmel-megelozheto