Mi a limfóma, vagyis a nyirokrák?

A limfóma a nyirokrendszer sejtjeit, a fehérvérsejteket, vagy más néven limfocitákat érintő betegség. Limfóma esetén a limfociták rákos sejtekként kezdenek viselkedni, ellenőrizetlenül növekednek és osztódnak, illetve nem pusztulnak el kellő mértékben.

 

A nyirokrendszer

A nyirokrendszer az immunrendszer része. Fő feladata a fertőzések és a betegségek, köztük a daganatos megbetegedések elleni védelem.

 

Hasonlóan a vérerekhez, a nyirokrendszer is erekből áll, melyben nyiroknak nevezett folyadék (limfa) kering. A nyirokban lévő limfociták (fehérvérsejtek) a keringéssel eljutnak a nyirokcsomókba. A nyirokcsomók nagyszámú limfocitát tartalmaznak, melyek kiszűrik a fertőző organizmusokat, például a baktériumokat és a vírusokat. A nyirokrendszer egyéb anyagokat is szállít a test minden részébe: sejteket, fehérjéket, tápanyagokat, salakanyagokat.

Ha a test egy részén fertőzés, vagy gyulladás alakul ki, a legközelebbi nyirokcsomók megduzzadnak és érzékennyé válnak. Ez történik, amikor mandulagyulladásban "nyirokcsomó duzzanatok" keletkeznek a beteg nyakán. A nyirok a garatból a nyaki nyirokcsomókba áramlik, ahol elpusztítja a fertőző organizmust és megakadályozza, hogy a fertőzés átterjedjen a szervezet többi részére.

 

A nyirokcsomók sokszor csoportosan helyezkednek el, megtalálhatók többek között a hónaljban, a nyak területén és a lágyékhajlatokban.

 

A limfóma

A kóros limfociták a nyirokcsomókban gyűlnek össze, ahol duzzanatot képeznek. Mivel a limfociták az egész szervezetben jelen vannak, kóros szövetszaporulat - azaz "limfóma" - a nyirokcsomók mellett a test más részeiben is előfordulhat. A leggyakoribb helyszín a lép és a csontvelő, de kialakulhat limfóma a gyomorban, májban, vagy ritkábban az agyban is. A betegség gyakran támadja meg egy időben a test különböző részeit.

A limfómának számos altípusa létezik, és ezek döntő többségére igaz, hogy mind sugár- mind gyógyszeres kezeléssel igen jó eredmények érhetők el. Bizonyos altípusok teljesen és véglegesen meggyógyíthatók, míg mások hosszabb tünet- és panaszmentes időszakok után ismét kezelést igényelnek.

A limfóma alapvetően két nagy csoportra osztható: a Hodgkin-kórra és a non-Hodgkin limfómákra. A betegséget első leírójáról, Sir Thomas Hodgkinról nevezték el. A Hodgkin-kórnak négy szövettani altípusa van, de ezek kezelhetőségében nincs nagy különbség. A non-Hodgkin limfómákhoz soroljuk az összes többi limfómát, aminek sokkal több, egymástól nagyon különböző alfaja van.

Forrás: daganatok.hu