Mi a rák? – 2. rész

Dr. Igazvölgyi Katalin és Dr. Erdélyi Katalin szakkönyveiből válogattunk egy részletes leírást arról, hogy pontosan mi is a rák. A kétrészes cikk igyekszik minél részletesebben és érthetőbben átadni a tudást.

 

A daganatok lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak. A jóindulatú daganat nem rák. Nem terjed be a szomszédos szövetekbe, jól elhatárolódik a környezetétől és nem károsítja azt. A daganat növekedése során nem terjed át a szervezet más szöveteibe, szerveibe, nem ad áttéteket. Rendszerint nem életveszélyes elváltozás, és a sebészi eltávolítás után jellemzően nem újul ki. Jóindulatú daganat például a szemölcs vagy az anyajegy a bőrön, vagy az izomszövetből kiinduló mióma a méhben.
A rosszindulatú daganat (rák) ezzel szemben nem tiszteli a határokat, alattomosan beterjed a szomszédos ép szövetekbe, és burjánzása során fokozatosan elpusztítja azokat. A rákos sejtek képesek belépni a vérerekbe és nyirokerekbe, s ezeken keresztül a szervezet távoli részeire is eljutnak, ott megtelepednek és tovább szaporodva újabb és újabb daganatokat – áttéteket (metasztázisokat) – hoznak létre.

 

A szervezet és a lázadó sejtek háborúja

 

Néhány sérült, kiszámíthatatlan sejt önmagában nem lenne veszélyes. Ha a rák egy helyben maradna, könnyű lenne gyógyítani. A probléma azonban az, hogy a szakadatlan sejtszaporodás miatt kialakult nagyméretű daganatok magukban hordozzák a rosszindulatú sejtek szétszórásának lehetőségét. A rosszindulatú sejtek a test más részeibe terjednek, hogy még nagyobb pusztítást végezzenek.

A vérerek képződése és a rákos sejtek terjedése

 

A rákos daganat fejlődésében kulcsfontosságú a normális események további elferdülése, az új vérerek kialakulása, amelyek tápanyagokat és a növekedését segítő hormonokat szállítanak a rosszindulatú sejtkolóniának.

A test szinte minden szövetét átszövi a kis vérerek hálózata, amely bonyolult úthálózati rendszerként működik. Vérerek szállítják a tápanyagokat és az oxigént, hogy a szövetek egészségesek és működőképesek maradjanak, majd eltávolítják a salakanyagot és más törmeléket. Normális esetben ezen ereknek sem a mérete, sem a száma nem nő.

Bizonyos körülmények között azonban épülhetnek új "utak". Ez történik, amikor megsérülünk. Ha jól beütjük a térdünket, valószínűleg bedagad és piros lesz egy ideig. Ez a külső jele annak, ami a bőrünk alatt történik: új erek keletkeznek, hogy az immunrendszer fehérvérsejtjei a sérülés helyszínére juthassanak, és más sejteket is odairányítsanak a sérülés kijavítására. Amint a sérülés gyógyulni kezd, az ideiglenes erek eltűnnek, és a duzzanat lelohad.

A rákos sejtek azzal tudják előidézni az új erek kialakulását, hogy eltérítik a fent leírt gyógyulási folyamatot. Mozgósítják az érképződést fokozó fehérjéket, vagy más sejteket, pl. az immunrendszerbeli falósejteket vesztegetik meg, hogy ilyen fehérjéket szabadítsanak fel. Bárhogyan is kezdődik a folyamat, az eredmény a vérerek burjánzása, amelyek a daganatba nyúlnak, tápanyagokkal, oxigénnel és növekedését fokozó hormonokkal látják el, így biztosítják a további gyarapodását. Az új erek egyszersmind átjárót képeznek a rákos sejteknek a test más részei felé, az eredmény a fentebb már említett áttétképződés, amikor a rákot már sokkal nehezebb kiirtani. Ez az egyedi, rosszindulatú vonás, a rák terjedési képessége, indította a görög orvost, Hippokratészt arra, hogy a carcinos kifejezést először alkalmazza (amelynek jelentése eredetileg a rák, mint állat volt), mivel az előrehaladott daganat lábszerű kiterjedéséi a rákra emlékeztették.

Idegen szavak magyarázata

 

Antioxidáns: Egyes élelmiszerekben is megtalálható, az oxidálódás ellen védő anyagok gyűjtőneve. A szabadgyökök megkötésével az antioxidánsok csökkentik a szervezetünket érő káros hatásokat, így védő hatásúak a rák kialakulásával szemben. Néhány példa: A-, C- és E-vitamin, béta-karotin, likopin.

Daganat: A szervezetből származó, de a normális sejtektől eltérő sejtekből álló képződmény, rendellenes szövetszaporulat (tumor), ami túlzott sejtosztódás eredményeképpen jön létre. Semmilyen hasznos funkciója nincs. Lehet benignus (jóindulatú, nem rákos természetű) vagy malignus (rákos).

Immunrendszer: A szervezet védekező rendszere, amely a fertőzések és más betegségek leküzdésében nélkülözhetetlen.

Karcinogén: Rákkeltő anyag.

Metasztázis: Áttét. A daganatból kiszabaduló sejtek a szervezet más részén megtelepedve újabb daganatos elváltozást (áttétet) hoznak létre.

Programozott sejthalál: Apoptózis. A sejtekben genetikailag kódolt "program", ami biztosítja a sejt életének lezárását a megfelelő időpontban.

Tumorszuppresszor gének: Óvják a károsodott sejteket a daganatos elfajulástól, megállítják a rákra jellemző, ellenőrizhetetlen növekedést és szaporodást.

 

A cikk első részéért kattintson: http://ahcc.hu/blog/read/mi_a_rak_elso_resz

Forrás: springmed.hu