Milyen betegségre utal a bőrszárazság?

A bőrszárazság egyre gyakoribb probléma, mely nemtől függetlenül minden korosztályt érint.

Bőrünk épsége nagyon fontos, mivel ez az első védelmi vonal, amely a környezettől elválasztja szervezetünket. Bőrünk védelmi funkciója a bőr hidratáltságával függ össze. A bőr lipidrétegének csökkenése összefügg a bőr vízvesztésével, ami bőrszárazsághoz vezet. A száraz bőr könnyebben irritálódik, allergizálódik, tehát gyakrabban alakul ki rajta gyulladás, elhúzódó esetben ekcéma. Bőrszárazság mellett a bakteriális, gombás fertőzések is gyakoribbak, mert a száraz bőr gyakran mélyen berepedezik, így a kórokozók könnyebben behatolnak a bőr mélyebb rétegeibe.

 

Mi okozhat bőrszárazságot?

 

Számos ok állhat a háttérben a környezeti hatásoktól a genetikai meghatározottságig, ám leggyakrabban a bőrt érő külső hatások okozzák a panaszokat. Télen gyakrabban előforduló jelenség, amit a fűtés miatti száraz levegő, illetve a hűvös, szeles idő okoz. Ám a melegebb évszakokban is megjelenhet, például a hosszan tartó napozástól, a nem kellő mennyiségű folyadék fogyasztása miatt éppúgy, mint a hosszú ideig, meleg vízben történő fürdés következtében.

Az úgynevezett barrierréteg csecsemő- és kisdedkorban még igen vékony, ezért a bőr ilyenkor még sérülékenyebb. Bőrünk az életkorral is egyre szárazabb, viszketőbb lesz, amit a bőr sorvadása, a normál funkcióinak csökkenése magyaráz.

 

Milyen betegségekre utalhat a száraz bőr?

 

A csecsemőkorban megjelenő bőrszárazság hátterében a bőr barrierfunkciójának veleszületett károsodása állhat. Ilyen például a halbőrbetegség, más néven ichthyosis vagy az atópiás dermatitis. Előbbinél a bőr lemezesen hámlik, utóbbi esetén pedig finom hámlás észlelhető.

Ha később, felnőttkorban alakul ki bőrszárazság, amely a zsíros testápolóktól, a hidratáló krémektől, illetve télen a levegő párásításától sem enyhül, akkor a háttérben lévő okokat mindenképp keresni kell. Egyes betegségekre éppen a bőrszárazság hívja fel a figyelmet, ezért érdemes orvoshoz fordulni, hogy a betegségek későbbi következményei, szövődményei megelőzhetők legyenek. Ilyenkor a bőrszárazság mellett egyéb tünetek is segítenek a diagnózis felállításában.

Pajzsmirigy-alulműködés esetén a bőrszárazság mellett haj- és körömtöredezés, sápadt bőr, fáradékonyság, az anyagcsere lassulása, hízás, a fogak romlása, a szellemi teljesítmény hanyatlása és hidegintolerancia figyelhető meg. Cukorbetegeknél a bőrszárazságot szájszárazság és kínzó viszketés kíséri. Az I. típusú cukorbetegségben a betegek a jó étvágyuk ellenére fogynak, sokat isznak és pisilnek, krónikusan fáradtak, míg II. típusú diabéteszes betegekre általában az elhízás jellemző. Mindkét típusú cukorbetegeknél a bőrszárazságot egyéb bőrproblémák, nehezen gyógyuló sebek, nagyobb fertőzési hajlam kíséri.

 

Egyes daganatos betegségek (pl. leukémia, limfóma) tünete is lehet viszkető, száraz bőr. Foltokban okoz száraz, hámló bőrterületeket a pikkelysömör, az ekcéma, a gombás bőrfertőzés, az ún. rózsahámlás (pityriasis rosea) is, melyek speciális bőrgyógyászati szakellátást igényelnek.

Néhány gyógyszer, melyet például pattanások kezelésére, allergiára, vérnyomás- vagy vérzsírcsökkentésre alkalmaznak, szintén hozzájárulhatnak a bőr kiszáradásához. Egyes vitaminok és ásványi anyagok hiánya is okozhat bőrszárazságot, melyek közül a B-vitaminok és a vas a legfontosabbak, melyek pótlására a táplálkozással vagy B-vitamin és vaskészítmények szedésével hangsúlyt kell fektetnünk.

 

Forrás: ötvenentúl.hu