Nyári tudnivalók rákbetegeknek 1.

A nyár, a napsütés, a strandolás egyrészt kikapcsolhat, feltölthet minket, másrészt viszont számos veszélyt rejthet magában egészségesekre és betegekre egyaránt.

A nyár, a napsütés, a strandolás egyrészt kikapcsolhat, feltölthet minket, másrészt viszont számos veszélyt rejthet magában egészségesekre és betegekre egyaránt.

 

Dr. Bittner Nóra onkológus főorvost arról kérdeztük, mire kell a rákkezelések alatt és után különösen odafigyelni. A napozás mellett szó volt többek között a hőség miatti rosszullétekről, az izzadásról, a rovarcsípések hatásairól, az allergiáról és a különböző védőoltások alkalmazásáról.

 

Napozással kapcsolatos tanácsok

 

Van-e speciális tanács rákbetegeknek a napozással kapcsolatban? Mi a helyzet a kezelések alatt, után, illetve évekkel később?

 

Betegek és egészségesek számára egyaránt veszélyes a napozás, hiszen manapság a nap UV sugárzása sokkal erősebb és ártalmasabb, mint régen. A daganatos szervezet immunsérült, immungyengült állapotban van, ezért a káros hatás gyorsabban jelentkezik. Így például műtét után a sebgyógyulás idején, illetve a kezelések után három hónapig, de inkább fél évig a nyílt napon való tartózkodást kerüljék a betegek. Akik vastagbél-daganatban szenvednek, és ennek megfelelő kemoterápiás kezelésen esnek át, csak hosszú ujjú, vékony ingben menjenek sok idő elteltével is közvetlen napra. Ők ugyanis olyan gyógyszert kapnak, ami az ereket kirajzolhatja és barnás elszíneződést okozhat. Ez számukra esztétikailag nyilván zavaró, emellett számos kérdést vethet fel a külvilág részéről.

 

Sugárkezelés alatt milyen védelemre van szükség az adott területen? Bármilyen ruházat megfelel? Van olyan védőkrém, amivel szabad napoztatni azt a területet? Mi a helyzet évekkel később?

 

A sugárkezelés egy ionizáló sugárzás, úgy hat, mint az erős napsugár, egy erős leégés. A korszerű berendezések révén elég célzottan adják a beteg szervre a kezelést, ennek ellenére a bőrpirosodás sajnos szinte kikerülhetetlen. A sugárterápiával foglalkozó kollegák nagyon jól tudják, milyen égési elváltozásoknál kell dóziscsökkentést alkalmazni, illetve milyen kiegészítő terápiát, bőrgyógyászati semleges hidratáló kezeléseket kell adni. Öt év daganatmentesség után gyógyultnak számítjuk a rákbetegeket - valamilyen szintű bőrelszíneződés, egy apró érképződésekkel beszőtt terület a sugárkezelés helyén mindenképp egész életen át megmarad, évek múltán azonban ez sem lesz annyira érzékeny a napozásra és a különböző bőrirritációkra, mint eleinte.

 

A hidratálás, krémezés, bőrápolás különösen fontos azoknál a nőknél, akik a hónaljároknál is sugárterápiában részesülnek, mert itt a bőr szárazabbá és érzékenyebbé válik, emellett a szőrnövekedés is megszűnik. A krémezésre az általános hidratálók megfelelők, speciális krémre csak akkor van szükség, ha valamilyen sérülés miatt felülfertőződik a bőr.

 

Ha nem szabad a napra menni, hogyan jut a szervezet a szükséges D vitaminhoz?

 

A csontképzéshez D vitaminra és napsugárzásra valóban szükség van, azonban elegendő a szórt sugárzás, direkt napozás nem szükséges.

 

Évekkel a betegség után van-e speciális teendő a napozással kapcsolatban, vagy elég az általános, mindenkire vonatkozó tanácsokat betartani?

 

Évekkel később, amikor a kontrollvizsgálatok alapján a beteg daganatmentes, és már gyógyszereket sem kell szednie (mint például emlőráknál a hormongátlókat), az általános szabályok tartandók be. Ezek közül kiemelném, és mindenkinek javaslom, hogy kerülje a közvetlen napon való tartózkodást 11 és délután 3 között.

 

Van-e bármilyen adat a rákkelezések és a szolárium kapcsolatáról? Szabad szoláriumba menni - akár védve például a sugárkezelt területet?

 

A szoláriummal egyenletes bőrszín érhető el, és elméletek szerint az UV sugárzás kikerülhető, azonban a sugárkezelésen átesett betegeknél legalább két évig ez mindenképp kerülendő. Később megengedett, de heti egyszeri, maximum tízperces kezelésnél több semmiképp sem javasolt.

 

Használhatók-e az általános naptejek, napolajak a sugárkezelés helyén, illetve a műtéti hegen? Létezik esetleg speciálisan ilyen célra szánt krém?

 

Speciális krémek nem léteznek, inkább az általános szabályokat említeném: a fertőzéstől és a direkt irritációtól, napozástól védeni kell az érzékeny területeket. A veszélyt egy gyulladás jelentheti, ami a daganat újraképződését indukálhatja, emiatt fontos a védekezés.

 

Mi a teendő leégés esetén a különböző állapotokban?

 

Ha a sugárkezelt bőrterület ég le, orvoshoz kell fordulni, mert a kezelés miatt elvékonyodott bőr hamarabb lesz irritált, esetleg kisebesedik, a sebesedés kapcsán pedig felülfertőződik. Ilyenkor "egyik baj a másikat hozza maga után", emiatt szükségesek a gyulladás megszüntetésére alkalmas, antibiotikumos, gyulladáscsökkentő spayk vagy kenőcsök.

 

A kemoterápiás kezelés miatt bőrreakció nem jelentkezik. Fontos viszont szót ejteni a célzott terápiás szerekről. Ezek egy részénél a hatással összefüggően bőrkiütések jelentkeznek az arcon és a mellkason - ilyenkor nem javasolt sem a szolárium, sem a napozás.

 

Nagyobb esélye van-e a kezelések alatt állóknak napszúrásra, ájulásra, stb?

 

Igen, mégpedig azért, mert a gyógyszeres kezelés, illetve a kezelés előkészítésekor adott anyagok hatására erős vérnyomás-ingadozás alakulhat ki. Emiatt fokozott a veszélye az ájulásnak, illetve napszúrás-szerű rosszullétnek. Folyadék-pótlásra van leginkább szükség ennek kivédésére.

 

Forrás: http://daganatok.hu/eletmod/nyari-tudnivalok-rakbetegeknek