Rák, áttét, daganat: pontosan mik ezek?

A daganatok típusai, kialakulása és a statisztikák. Ki gondolná, hogy szervezetünkben nap mint nap keletkezhetnek rendellenes sejtek? Mivel azonban az immunrendszer hatékonyan pusztítja őket, sokáig egészségesen élhetünk. Mitől rendellenes egy sejt, és hogy tud tumorrá szaporodni?

A daganatok kialakulása

 

Daganatképző sejtek bármely szöveti sejtből kialakulhatnak, ha mutagén (egy gén megváltozását okozó) hatásnak vannak kitéve, és valóban meg is történik a sejt DNS-ének mutációja. Természetesen a genetikai anyag nem minden változása vezet valóban tumoros elfajuláshoz, csak ha a DNS olyan pontjain történik, amelyeknek a sejtosztódás lezajlásában, szabályzásában döntő szerepe van. Rendszerint több tényező és több, a genetikai anyagban bekövetkező változás szükséges a daganatok kialakulásához.

 

A tumorkeletkezés leggyakoribb oka az emberi génállományban található, a növekedést szabályozó génekkel rokon, úgynevezett proto-onkogének aktiválódása. Ez vezet a szövetregeneráció során rendellenes utódsejt képzéséhez, a sejtcsoport elfajulásához.

Szervezetünkben nap mint nap - egyes adatok szerint napi mintegy ezer alkalommal - keletkezhetnek rendellenes sejtek, mégis nagyon ritka, hogy ezekből betegség fejlődik, mivel az immunrendszer sejtjei - a limfociták, NK- sejtek stb. - ezeket normálisan képesek felismerni és elpusztítani. Néha a sejteknek sikerül kibújnia a szervezet ellenőrzőrendszerének felügyelete alól. Erre nagyobb az esély, ha az immunrendszer valamiért eleve gyengébb hatásfokkal működik. Ismert tény, hogy egyes betegségek (pl. AIDS) vagy immunszupresszív gyógyszerek szedése gyengítik az immunrendszert.

 

Jóindulatú vagy rosszindulatú?

 

A rendellenes működésű sejteket három nagy csoportba osztjuk:

A jóindulatú (benignus) tumor soha nem ad áttétet, a helyén marad, és a környező sejtektől, szövetektől saját kötőszövetes tokban elhatárolódva növekszik. Eltávolítása után a beteg maradéktalanul gyógyultnak tekinthető. Leggyakoribb képviselői a méh simaizom-tumorai, a miómák, egyes festékes bőrelváltozások, illetve a főleg a tarkón és háton található zsírtumorok. A jóindulatúság relatív fogalom. A növekvő daganat - például az agyban - a környező szövetek nyomásával, működésük befolyásolásával szóródás nélkül is számos problémát okozhat. Másfelől - például a jóindulatú bőrdaganatok egy része is ilyen - valamely külső behatásra rosszindulatúvá fejlődhetnek. A daganat rosszindulatúvá válása sok esetben erősen függ a daganat méretétől. Mindebből következik, hogy valamennyi daganatra, így a jóindulatúakra is érvényes, hogy elengedhetetlen a minél korábbi diagnózis és kezelés.

A semimalignus (átmeneti) tumor szintén nem ad áttétet, de tokja sincs, így könnyen belenő a környező szövetekbe, azokban terjed és roncsol, elégtelen műtéti eltávolítás után kiújul. A semimalignus tumorok egyik képviselője a Paget-kór, mely az emlőbimbót és a bimbóudvart érintő eckémaszerű, hámló gyulladás formájában jelenik meg.

 

A rosszindulatú (malignus) tumor sejtjei képesek arra, hogy a primer tumorról leszakadva a vér, nyirokrendszer és közvetlenül a szövetek útján újabb helyekre vándoroljanak a szervezetben. Az elszabadult sejtek útközben elpusztulhatnak, az immunrendszer megsemmisíti őket, vagy pedig megtelepszenek, és osztódni kezdenek; ekkor beszélünk áttétről (metasztázisról).

A neoplázia (karcinóma, szarkóma, rák) összefoglaló neve tehát azoknak a betegségeknek, amelyeket rendellenes anyagcseréjű sejtek féktelen szaporodása és áttétképző képessége jellemez. A karcinómák hámeredetű (fedőhám, mirigyhám)daganatok, a szarkómák pedig kötőszövetek, támasztószövetet, izmok és származékaik sejtjeiből alakulnak ki.

A fehérvérűség külön kategóriát képez, amely vagy a nyirok csomók vagy a csontvelő rosszindulatú megbetegedésének következménye.

A rosszindaltúan elfajult (malignusan transzformált) sejtek nem csupán nyomják a környező szöveteket, meg is támadják azokat, beléjük hatolnak - ezt nevezik a szakemberek beszűrődésnek, infiltrációnak. Mivel nem fejlődnek ki rendesen, nem képesek az eredeti sejttípusuknak megfelelő működésre, csupán a szaporodást tekintik feladatuknak. Így az egészséges sejtektől, a szervezet egészétől elvonják az oxigént és a tápanyagokat.

A hámszövetből kiinduló rosszindulatú rákok a karcinómák, a kötőszövetieket pedig szarkómáknak nevezik. A rákos megbetegedéseket azon szervek alapján is lehet csoportosítani, amelyben az elsődleges (primer) tumor létrejön.

 

Minél előbb, annál jobb

 

Az elsődleges tumor mielőbbi felfedezése és eltávolítása azért fontos, mert minél tovább növekedik, annál valószínűbb, hogy valóban áttétet is képez. A teljes gyógyulás csak valamennyi tumoros góc felszámolásával érhető el, de amennyiben a primer daganatot nem fedezik fel idejében, ez már nem mindig lehetséges. Ilyenkor a betegség halálos kimenetelű.

A metasztázisok rendszerint az eredeti tumorhoz közel vagy a műtéti hely közelében, a közeli nyirokcsomókban, illetve a vérárammal elérhető szervekben képződnek.

A sejtek megváltozását kiválthatják bizonyos vegyi anyagok, vírusfertőzések, mechanikai behatások, radioaktív vagy erős ultraibolya sugárzás, - azaz környezeti tényezők, - valamint örökletes genetikai hibák is hajlamosíthatnak, illetve felerősíthetik a külső hatást.

A rák kialakulásának valószínűsége az életkorral nő, bár vannak kifejezetten fiatalkori rákok is. A fejlett országok leggyakoribb tumorai a férfiak vastag-, végbél- és prosztatarákja, a nők jóindulatú méhpolipja, a méhnyak- és az emlőkarcinóma. Gyermekek és idősebbek között a vérképző-szervi tumorok a leggyakoribbak.

Magyarországon a rákstatisztikák tendenciái nagyrészt megfelelnek a nemzetközi folyamatoknak, azzal a szomorú kiegészítéssel, hogy a szív- és érrendszeri halálozás után a második helyen állnak a rákos megbetegedések, és európai felmérések tanúsága szerint a férfiak tekintetében első, a nők esetében a második helyen állunk a rák okozta halálozásban.

 

Hazánkban évente 26 ezer férfi és 23,5 ezer nő rákos megbetegedését diagnosztizálják, ugyanakkor összesen csaknem 32 ezer beteg hal meg daganat következtében. Az 5 leggyakoribb rák fajta a férfiak körében a tüdő-, a vastagbél-, a prosztata-, a hólyag- és a gyomorrák, míg a nők között a mellrák vezeti a sort, amit a vastagbél-, a tüdő-, a méhtest- és méhnyakrák követ.

Némileg reménykeltővé teszi a képet, hogy napjainkra a legtöbb rák esetében megállt a meredek növekedés. A férfiakkal ellentétben még mindig nő azonban a nők tüdőrákjának előfordulása. Egyértelmű, hogy ez a lányok és asszonyok emelkedőben lévő dohányzása tragikus következményeként értékelendő.

 

Forrás: http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/mellrak/cikkek/veszelyes_ellenfel/rak_attet_daganat_pontosan_mik_ezek/20040615150601