Shiitake: gyógyít, véd, akár az influenza elleni oltás? 1. rész

Nálunk legfeljebb termeszthető, de olcsó, ízletes és hasznos: megóvhat a rákos daganattól, jobbá teszi vérkeringésünket.

 

A japán eredetű shiitake vagy shii-take (Lentinula vagy Lentinellus edodes, régebbi mikológiai nevén Lentinus edodes) név annyit tesz, hogy a shii-n vagy shiia-n - egy kemény fafajtán - növő gomba - azaz take.

 

Miért jó?

Elsősorban a távol-keleti országok jóvoltából a shiitake a csiperke után a második leginkább fogyasztott étkezési és a harmadik legnagyobb mennyiségben termesztett gomba. A többi étkezési kalapos gombához hasonlóan nagy nedvességtartalmú, kalóriában szegény, értékes fehérjékben, illetve aminosavakban és szénhidrátokban viszont gazdag faj. 100 gramm friss gomba mindössze 42 kalóriát tartalmaz. Az ásványi anyagok közül káliumot, kalciumot, foszfort, valamint nyomelemeket: cinket, vasat tartalmaz nagyobb mennyiségben. Vitaminjaiból főként a B-vitaminokat és a D2-vitamin elővitaminját, az ergoszterint érdemes megemlíteni. 100 g szárított shiitake gombában mintegy 0,4 mg B1-, 0,8 mg Vitamin B2- és 12 mg B3-vitamin rejtőzik.

 

A távol-keleti országokban a mi kamillateánkhoz hasonlóan számtalan panasz esetén javasolt, amolyan mindent gyógyító étek ma is. Hagyományosan a japán gyógyító ételek alapanyaga: Meghűlés, megfázás, tüdőgyulladás, TBC, tífusz, gyomorrontás, gyomorfekély, székrekedés, elhízás, hepatitisz, májzsugor, érelmeszesedés, fejfájás, migrén, szédülés, cukorbetegség, reumás fájdalmak, köszvény, vérnyomásproblémák ellen is használták, újabban allergia, sőt szexuális zavarok kezelésében is hasznosnak bizonyult. Az 1368-1644 között élt, kínai Ming-dinasztia orvosa, Vu Sui is nagy tisztelője volt a gombának, mondván egészségesen és fiatalon tart. Ebből az időből írásos emlékek is rendelkezésre állnak. Japánban régóta hatásos afrodiziákum hírében áll.

A gomba termőtestéből és micéliumából tumorellenes hatású poliszacharidokat sikerült kimutatni, ezek bizonyos tumorok (szarkómák, egyes vastag és végbéldaganatok) esetében gyógyhatásúnak bizonyultak, valószínűleg szabadgyök-megkötő képességük révén. Az egyik a gomba kivonatából izolált hatóanyag egy glikán, a lentinan és a KS-2 poliszacharid, melyeknek valószínűleg a szintén jól ismert immunerősítő hatás is tulajdonítható. Ezt támasztja alá, hogy a gombakivonat az ember testi sejtjeit interferonok kibocsátására készteti, melyek a gyulladásgátlásban fontosak.


A gombakivonat minden bizonnyal a termőtest micéliumaiban lévő, kettősszálú ribonukleinsavnak köszönhetően influenza ellen is jó. Mi több, az influenza-oltás természetes eredetű alternatívájának tartják. A megfelelő védőhatás érdekében napi 50-100 grammot kell fogyasztani a friss gombából. A szükséges hatóanyag-mennyiséget már tabletta formájában is beszerezhetjük.

 

A gombakivonatnak vérzsírszint-szabályozó szerepe is ismeretes. Ezért az eritradenin névre keresztelt vegyület a felelős, ami elősegíti az LDL-koleszterin HDL-koleszterinné alakulását. Ezen kívül a gomba véralvadásgátló hatású, továbbá segíti a szervezet regenerációját, a kötőszöveti kollagénrostok szintézisét.


Kellemes illatát ciklikus kénvegyületeknek, a lenthioninnak, a tetrathiannak és a trithiolánnak, valamint az aminosavakhoz sorolható, már említett eritadeninnek köszönheti.

 

Bár egyre több anyagot sikerült kimutatni a shiitakéből, jótékony hatása nem pusztán egyes hatóanyagainak köszönhető, hanem azok együttes jelenlétének, mely jelenség szinergizmus néven számos gyógynövény esetében ismert.

 

Tudta-e?

Állítólag nem csupán a shiitake, hanem a legtöbb ehető gomba tartalmaz olyan hatóanyagokat, melyek tumorellenes hatásúak. Napi 100 gramm gomba elfogyasztásával a nők sokat tehetnek az emlőrák megelőzéséért.

 

Forrás: https://www.hazipatika.com

Szerző: Máriáss Márta