Tíz rákos gyerekből nyolcat meggyógyítunk, de kettőt elveszítünk - 1. rész

A most még gyógyíthatatlan daganatos gyerekek nagy esélye a modern, személyre szabott terápia. Az ország legnagyobb gyermekonkológiai centruma egy molekuláris diagnosztikai vállalkozással fogott össze, hogy minél több gyerekhez eljuttathassa a jövő gyógyszereit – ma.

 

Az egyedi tragédiákról semmit sem mond a statisztika

 

A gyermekkori daganatok gyógyítási esélyei sokkal jobbak, mint a felnőttkoriaké: a rákos gyerekek 70-80 százaléka a nemzetközileg elfogadott terápiás protokollok szerinti kezeléssel meggyógyítható, vagyis az ő daganatuk végérvényesen elpusztítható.

 

A fennmaradó 20-30 százaléknál azonban csődöt mond a hagyományos, agresszív kemoterápián alapuló kezelés, és ezeket a gyerekeket általában nem tudják megmenteni.

 

„A gyermekkori rák heveny betegség. Tartósan kordában tartott daganatról, mint a felnőttek esetében, itt nem beszélhetünk. A rákos gyerekeket vagy meggyógyítjuk, vagy elveszítjük – mondta el Dr. Garami Miklós főorvos, az ország vezető gyermekonkológiai intézményének, a Semmelweis Egyetem II. sz. Tűzoltó utcai Gyermekklinikájának igazgatóhelyettes docense.

 

A rákbetegség hatékony gyógyításának a korai felismerés a legfontosabb záloga

 

– A nemzetközi megegyezésen alapuló kezelés az esetek mintegy 70-80 százalékában hatékony. De a statisztika, az csak statisztika; az egyedi esetről nem mond semmit. Amikor bekerül hozzánk egy gyerek, és elkezdjük kezelni, nem tudjuk biztosan megjósolni, hogy éppen ő melyik csoportba fog tartozni. Ugyanakkor a daganatának biológiai viselkedése és klinikai stádiuma alapján annyit meg tudunk mondani, hogy magas kockázatú-e, vagyis az ő esetében mennyire valószínű, hogy az első vonalbeli kezelés kudarcot fog vallani."

 

A gyermekonkológia egyik fő célja ennek a húsz-harminc százalékos kudarcrátának a lefaragása. Ehhez azonban a hagyományos (és az esetek túlnyomó részében eredményes) kemoterápiás kezelésen túlmutató, vagy inkább attól eltérő elven alapuló módszereket kell alkalmazni.

 

Az új gyógyszeres terápiák a genetikai elváltozásokat támadják

 

A kemoterápiának ellenálló gyermekrákok gyógyításában a legígéretesebbnek az ún. molekulárisan célzott, személyre szabott gyógyszeres terápiák látszanak, amelyek az általános sejtosztódásgátló mechanizmusú kemoterápiás szerekkel ellentétben kimondottan azokat a genetikai elváltozásokat támadják, amelyek az adott daganat növekedését és terjeszkedését táplálják.

 

A Magyar Gyermekonkológiai Hálózat központjaként ezért a Tűzoltó utcai Gyermekklinika stratégiai partnerségre lépett egy innovatív hazai onkodiagnosztikai vállalkozással, az Oncompass Medicine-nel, amely évek óta fejleszt nemzetközileg is versenyképes diagnosztikai és informatikai technológiákat, hogy segítse az orvosokat a legmegfelelőbb célzott terápia kiválasztásában.

 

A molekulárisan célzott terápiák másodvonalbeli – az elsőként javasolt kezelés kudarca esetén történő – alkalmazása a fejlett világban ma már rutinszerű, ám az ehhez vezető út a legjobb felszereltség és anyagi lehetőségek mellett is nehézségekkel terhes.

 

A célzott terápiai elindításához elsőként azonosítani kell a daganatot hajtó genetikai elváltozásokat, az ún. „driver" mutációkat. Ehhez a felnőttkori daganatoknál általában elégséges azt a mintegy 600 gént végigvizsgálni, amelyek a leggyakrabban hordoznak daganatspecifikus mutációkat, ám mivel a gyermekrákok – szerencsére – jóval ritkábbak, és a keletkezésük módja is némileg eltérő, itt jóval kevesebb ismerettel rendelkezünk a driver mutációk mibenlétéről.

 

„Nem tehetünk mást, mint hogy a daganatból nyert DNS-ben az összes gént megvizsgáljuk, megkeressük bennük a mutációkat, és elemezzük, hogy melyek lehetnek azok, amelyek a daganat kialakulásáért felelőssé tehetőek. Ezek azok, amelyek szerencsés esetben terápiás célpontként is szolgálhatnak" – vázolta a nem kis informatikai kihívást jelentő feladatot Dr. Peták István kutatóorvos, molekuláris farmakológus, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója.

 

Vadászat a daganat-specifikus mutációkra

 

Az emberi génállományban összesen kb. 25 ezer fehérjekódoló gén található; a daganatspecifikus mutációk levadászásához az ún. teljesexom-szekvenálás (whole exome sequencing, WES) módszerével mind a 25 ezer gén DNS-szekvenciáját végig kell olvasni. „A WES vizsgálat sok vezető nemzetközi gyermeonkológiai központban már jó ideje rutin eljárás, és nagyon örülünk, hogy ez most már a hazai daganatos gyermekek számára is elérhető" – fűzte hozzá Garami. Ám a WES csak a kezdet: a feketeleves, a keletkezett hatalmas mennyiségű információ feldolgozása és értelmezése csak ez után következik.

 

Mivel minden ember egyedi, valamennyiünk kódoló génállománya nagyjából 150-200 ezer ponton eltér az ún. referencia-szekvenciától, vagyis attól az emberi DNS-szövegtől, amit hivatkozási alapnak tekintünk. „Képzeljünk csak el egy 150 ezer sort tartalmazó Excel táblázatot: ez a WES vizsgálat nyers eredménye, és a mutációvadászat kiindulópontja – magyarázza Peták.

 

Minden sor egy-egy eltérésnek felel meg a referencia-DNS-hez képest." - Ezt kell leszűkítenünk arra a 4-5, de legfeljebb 8-10 mutációra, amely a daganat szempontjából valóban releváns.

 

Ehhez a naprakész speciális bioinformatikai adatbázisok alapján ki kell szűrnünk a veleszületett és ártalmatlan génváltozatokat, és azokra kell koncentrálnunk, amelyek a daganat kifejlődése során keletkeztek és feltehetően driverként működnek. A figyelem elsődlegesen azokra a mutációkra terelődik, amelyeket felnőtt- vagy gyerekkori daganatokban korábban már driverként azonosítottak, de mindig találhatunk olyanokat, amelyeket még nem írt le senki."

Szerző: Tátrai Péter

Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/20170502-molkeularis-diagnosztikaval-a-jovo-rakellenes-gyogyszeriert.html

Fotó: Dreamstime