Felhevült testtel nem ugrálunk a vízbe, ez eddig rendben is van, és nagyon helyesen is tesszük. De hogy a medúzacsípésnek emberi vizeletre volna szüksége, hogy gyorsabban gyógyuljon, vagy, hogy a légkonditól feltétlenül betegek leszünk, már kevésbé reális. Az alábbiakban összeszedtünk pár tévhitet, ami makacsul él fejünkben, pedig semmi köze a valósághoz.
Bár a kutyanyál bizonyítottan is segíti a sebgyógyulást enyhe tisztító és antibakteriális hatásának köszönhetően, a vizeletről egyelőre semmi hasonlót nem bizonyítottak be. Az ecet savassága viszont semlegesíti a medúza csalánsejtjeit, így tényleg kiváló fájdalomcsillapító lehet. Ha megcsíp egy medúza, tegyünk a sebre 30 percre egy ecetbe áztatott tiszta rongyot vagy papírtörlőt!
Ha egy kellemesen hűvös, légkondicionált helyről kilépünk a tűző napra úgy érezzük, mintha fejbe vert volna a hőség. Sokan a nyári tüsszögést, orrfolyást is éppen ennek tudják be. Neil Schachter, amerikai pulmonológus szerint ha a náthához hasonló tüneteket észlelünk, az inkább valamilyen nyári allergiának tudható be, ami akkor jelentkezik, amikor egy tiszta levegőjű környezetből kilépünk egy olyan közegbe, amely tele van az anyatermészet irritáló anyagaival. Védekezésképp rendszeresen takarítsuk a légkondi szűrőjét!
Ezekkel a félelmetes égi jelenségek évezredek óta izgalomban tartják az embereket, s velük kapcsolatban több tévhit is él. Valóban biztonságban lehetünk az autóban, de nem a gumik miatt.
Az autó és a repülőgép is Faraday-kalitkaként funkcionál villámláskor: mivel fémből készült, külső elektromos erőtér nem hatol be rajta. De ha viharban vezetünk, ne érintsük meg a fém kilincseket vagy a rádiót, amely a külső antennához csatlakozik!
Hasonló tévhit, hogy a testünkön viselt fémékszerek, karórák, vagy a nálunk lévő mobiltelefonok vagy akár MP3-lejátszók veszélyesek lehetnek villámláskor. Ezek azonban bizonyítottan nem „vonzzák” a villámokat. Az viszont biztos, hogy vihar idején el kell hagyni a tavakat, folyót vagy tengert, ne álldogáljunk a vízparton, a nedves talajon! A legjobb, amit tehetünk, hogy ha zárt helyre megyünk ilyenkor.
Jacqueline Sutera manhattani lábspecialista szerint a strandpapucsok többsége nem támasztja alá megfelelően a talpat és nem nyeli el a rázkódást. Ha minden évben egész nyáron viseljük, lábfej idegeink becsípődhetnek, sarokfájdalmat, íngyulladást és a talpív megerőltetését tapasztalhatjuk. Ha ragaszkodunk a strandpapucshoz, válasszunk legalább 2 cm vastag, félig párnázott talpú modellt, amely talpív alátámasztással is rendelkezik!
Az emberek többsége nem öblíti le magát úszás előtt. A naptejekben lévő vegyszerek, az izzadtság és a sminkek viszont csökkentik a klór hatékonyságát, így a nyilvános medencékben hemzsegnek az olyan undorító dolgok, mint a Cryptosporidium, amely hasmenést, fülfertőzést és bőrkiütést okozhat. Az úszás utáni zuhany lemossa a baktériumokat a bőrünkről, és csökkenti a megbetegedés kockázatát.
Az előzőhöz szinte szervesen kapcsolódik, hogy akkor ezek szerint a természetes vizek jobbak, mint a medencék? A valóságban azonban a természetes vizek akár szennyvíz, akár a vadon élő állatok (különösen a patkányok) által terjesztett betegségek következtében könnyen fertőződhetnek. Városi területeken csak akkor érdemes úszni, ha a hatóságok ellenőrzik a víz biztonságosságát, és árvízi területen sose fürödjünk!
Forrás: WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró
http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/13341/5-+-1-nyari-egeszsegugyi-tevhit
