A cukorbetegség (diabétesz), mint ahogy a magasvérnyomás-betegség (hipertónia) is, napjainkban népbetegségnek számít. A 2-es típusú cukorbetegség jellemzően felnőttkorban, fokozatosan, panaszt nem okozó módon alakul ki. A betegek rendszerint túlsúlyosak, elhízottak, és 60%-ban egyidejűleg jelen van a magasvérnyomás-betegség is.
Mind a cukorbetegek, mind a hipertóniások, de különösen a diabéteszes hipertóniások kezelésének alappillére a helyes étrend kialakítása, illetve a már kialakult rossz táplálkozási szokások megváltoztatása. Ez természetesen nem lehetséges egyik napról a másikra, de folyamatos tanulással és tartós akarattal nem lehetetlen feladat.
A 2-es típusú diabéteszes hipertóniás beteg étrendje azonos az egészséges felnőttek számára ajánlott egészségmegőrző étrenddel.
Az étrend összeállításának legfőbb szempontjai:
A 2-es típusú diabéteszes hipertóniás betegek többsége túlsúlyos vagy elhízott, az étrendi kezelés egyik alapvető eleme ezért a csökkentett kalóriabevitel. Ez általában 1200–1500 kalóriatartalmú étrendet jelent, ami átlagosan 120–150 gramm szénhidrátot tartalmaz.
Ideális testsúly esetén a szükséges napi kalóriabevitel nők esetén 1600–1800 kcal, férfiak esetében 1800–2000 kcal. Amennyiben testsúlyunk meghaladja az ideális mértéket, ezt csökkenteni kell, ami nők esetén 1000–1200, férfiaknál 1500–1600 kcal-t jelent.
Az ideális testsúly kiszámításának egyik módszere a Broca-index: testmagasság mínusz 100, melyből 35 év alatt még 10%-ot levonva kapjuk meg az ideális testsúlyt.
|
Életkor (év) |
BMI normáltartomány |
|
19–24 |
19–24 |
|
25–34 |
20–24 |
|
35–44 |
21–26 |
|
45–54 |
22–27 |
|
55–64 |
23–28 |
|
>=65 |
24–29 |
A szakemberek a tápláltsági állapot megítélésére a BMI (testtömegindex) módszert használják. Kiszámításának módja: testtömeg (kg) / testmagasság (m)2.
Az életkornak megfelelő BMI alatti érték alultápláltságot, a feletti érték túlsúlyt, elhízást mutat.
Az ideális testsúly ismeretében nincs más dolga, minthogy ehhez igazítsa a napi kalóriabevitelt. A napi kalória-, és ezen belül a szénhidrátmennyiséget 5, esetleg 6 kisebb étkezésre kell elosztani. Ezzel elkerülhetők az étkezések utáni nagyobb vércukor-ingadozások. Fontos hogy az étkezések 2,5–3 óránként kövessék egymást.
|
Étkezés időpontja |
Ajánlott szénhidrátbevitel (g) |
|
|
Ideális testsúly esetén |
Túlsúly esetén |
|
|
7.00 |
30 |
25 |
|
10.00 |
20 |
15 |
|
13.00 |
50 |
45 |
|
16.00 |
20 |
15 |
|
19.00 |
40 |
30 |
A nem inzulinnal kezelt cukorbetegek a kis étkezéseket (tízórai, uzsonna) kihagyhatják, de az ott „megspórolt” szénhidrátmennyiségét, nem ehetik meg az előző vagy a következő étkezésnél.
Célszerű már az új étrend bevezetése előtt úgynevezett diétás naplót vezetni, melyben feljegyezhetjük, hogy mikor mit és mennyit ettünk, és kiszámítani annak nem csak a szénhidrát-, hanem kalóriatartalmát is. A helyes étrend kialakításához szükségünk lesz tápanyagtáblázatra és egy „grammos” mérleg használatára.
Forrás: https://www.diabetes.hu/, Nagy Gyuláné Tajti Éva, a Semmelweis Egyetem Ápolásvezetés vezető dietetikusa. Szakterületei: nefrológia, hipertónia, diabetológia. A Humán Táplálkozási Szakmai Kollégium tagja..
