A tüdőrákra elsősorban a tartósan jelenlévő, száraz köhögés, dohányosoknál pedig a köhögés jellegének megváltozása hívhatja fel a figyelmet, vagy a véres köpet, amellyel ajánlott azonnal orvoshoz fordulni. Az elhúzódó és a többedszerre is ugyanott visszatérő tüdőgyulladás ugyancsak figyelmeztető jel lehet.
A tüdőrákra - mint a legtöbb daganattípusra - ugyancsak jellemző, hogy korai stádiumban szinte egyáltalán nem okoz tüneteket. Fájdalommal például kezdetben azért nem jár a tüdőrák, mert a tüdőben kevés fájdalomérző receptor található.
A betegek körülbelül egynegyedénél így a diagnózis felállításakor sincs jelen semmilyen tünet. A tüdőrákra jellemzően mellkasröntgen-vizsgálat, illetve CT-vizsgálat során derül fény.
Mivel korai tünetekről a fent leírtak miatt nem igazán beszélhetünk, inkább az idővel megjelenő, esetleg tüdőrákra utaló, általánosan jellemző tüneteket érdemes felsorolni. Ezek közül a legjellegzetesebbek:
A köhögés egyik formája az úgynevezett száraz köhögés, amely nem jár köpetürítéssel. Ez például utalhat tüdőrákra, főleg abban az esetben, ha a köhögéssel szemben általánosan alkalmazott kezelések nem hoznak javulást. A köhögés oka ilyenkor az, hogy a fejlődő daganat irritálja a környezetét, ami reflexes köhögést vált ki.
A köhögés megjelenése erősebb dohányosok esetében általában nem jelent új tünetet, mert a gyakori cigarettázás amúgy is irritálja a légutakat, és hosszabb idő után tartósan fennálló köhögést válthat ki. Dohányosoknál ezért főként az lehet a tüdőrák egyik jellegzetes tünete, ha megváltozik a köhögés jellege, vagy ha a köhögés súlyosabbá válik.
Ez is a tüdőrák egyik általánosan jellemző tünete, amelyet az vált ki, hogy a daganat betör a növekvő légutakba.
A köhögéssel távozó vér mennyisége változó. Egyaránt előfordulhat vérrel enyhén csíkozott köpet, és nagy mennyiségű, friss piros vért tartalmazó köpet is. Bármennyi vért köhögjünk is fel, ezzel a tünettel azonnal orvoshoz kell fordulni.
Egy sima tüdőgyulladáson bárki áteshet - akár bármiféle tünet nélkül is - így ez önmagában még nem a tüdőrák tünete. A makacs, nehezen gyógyuló és a kezeléseket követően is gyakran visszatérő tüdő-, illetve hörgőgyulladás viszont már utalhat a tüdőrák jelenlétére.
A sima, "hétköznapi" tüdőgyulladásokat fertőzések okozzák. Más a helyzet, amikor a tüdőrák okoz tüdőgyulladást. A növekvő daganat egyrészt kívülről is összenyomhatja a légutakat, vagyis a főhörgőket, a hörgőket és a kisebb hörgőcskéket. A tüdőrák a légutak belsejében is növekedésnek indulhat, ezáltal szűkítve, vagy el teljesen is zárva azokat.
A tüdő azon területein, amelyeket korábban a daganat által elzárt légút látott el levegővel, megszűnhet a légcsere. Ez a tüdőgyulladás klasszikus tüneteihez (láz, gennyes köpet, köhögés) vezet. A tüdőrák által okozott tüdőgyulladásnál tehát nem egy fertőzés, hanem a hörgők szűkülete az, amely idővel tartós - és a daganat jelenléte miatt rendszeresen visszatérő - gyulladást okoz.
A tüdőrák miatt kialakult tüdőgyulladás 3-4 hónapig is fennállhat, vagy akár el sem múlik. Vagy ha el is múlik, a daganat helye miatt rendszeresen ugyanott tér vissza.
A tüdőrákos betegek körülbelül negyedénél jelentkezik mellkasi fájdalom, amely jellemzően tartósan jelen van és igen kellemetlen.
További, szintén tüdőrákra utaló tünetek a légszomj, a ziháló légzés, a rekedtség, illetve a tartós fáradtság, gyengeség, energiátlanság érzése. A tüdőrák előrehaladását kísérheti még a minden ok nélkül bekövetkező hirtelen testsúlycsökkenés, vagy éppen a gyakran visszatérő légúti fertőzések.
Előrehaladott tüdőrák esetén sokkal specifikusabbá válnak a tünetek, mint a betegség korábbi szakaszaiban.
A daganat terjedése miatt nyomás alá kerülhetnek a tüdőhöz közeli idegek. Ez a nyomás jellemzően válltáji fájdalmakat eredményez, de kar- és kézfájdalmak is jelentkezhetnek.
A tüdőrák áttétei által okozott tünetek attól függenek, hogy az áttét mely szervet vagy szerveket érinti. A tüdőrák leggyakrabban a májba, a csontokba, valamint az agyba ad áttétet.
Forrás: http://daganatok.hu/tudorak/a-tudorak-sajatossagai-es-tunetei
